E-Mail-Adresse:

Forschungsgebiete:

• #Jahrhundertwende, Expressionismus, Neue Sachlichkeit
• #Literatur im 20./21. Jahrhundert, Exilliteratur, Literatur seit 1945
• #Erzähltheorie
• #Hermeneutik und Literaturtheorie

Besondere Forschungsgebiete: Robert Musil, Literatur der Jahrhundertwende, Literatur der Zwischenkriegszeit, kognitive Poetik, evolutionäre Literaturtheorie, Erzähltheorie

Monographien: A történetmondás eredete. Irodalom, evolúció, kogníció. Budapest: Typotex 2020.

Aufsätze und Beiträge:

• Das Gewebe des Gemeinwesens und die Gestalt des Menschen. Zu Nietzsche und Musil. In: Verflechtungsfiguren. Intertextualität und Intermedialität in der Kultur Österreich-Ungarns. (Budapester Studien zur Literaturwissenschaft 3.) Hg. von Hárs, Endre - Müller-Funk, Wolfgang - Orosz, Magdolna Frankfurt/M. 2003, S. 97-113.
• Der Alte und der Greis. Rationalitätskritik in Daniel Kehlmanns Die Vermessung der Welt. In: Attila Bombitz (Hg.): Brüchige Welten. Von Doderer bis Kehlmann. Szeged: JATE Press 2009, S. 251-261.
• Die Architektur der grossen Kinopaläste der zwanziger Jahre in Wien, Berlin und Budapest. In: Massenfeste. Ritualisierte Öffentlichkeiten im mittelosteuropäischen Raum. Hg. von Csúri, Károly – Orosz, Magdolna – Szendi Zoltán, Frankfurt/M.: Peter Lang 2009, 177-187.o.
• Új interdiszciplinaritás. A biológiai irodalom- és kultúraelmélet német változatai. (Neue Interdisziplinarität. Biologische Literatur- und Kulturtheorie in Deutschland) In: BUKSZ 22:3 (2010), 252-259.o.
• „Megtestesült olvasás“ – A kognitív narratológia empirikus alapjai. („Embodied Reading“. Die empirische Grundlage der kognitiven Narratologie) In: LITERATURA 37:1 (2011), 3-16.o.
• 28. Az olvasás eredete. Evolúcióelméleti érvelés a kognitív poétikában. In: Filológiai Közlöny 2012:4, 465-475.o.
• Lesen und Mentalisieren. Strukturelemente der Detektivgeschichte in Arthur Schnitzlers Erzählung „Der tote Gabriel“. In: Bombitz, Attila; Csúri, Károly (szerk.): Wege in die Seele. Ein Symposium zum Werk von Arthur Schnitzler. Wien: Praesens 2013, 102-113.o.
• Kognitív irodalomtudomány. (Szabó Erzsébettel) In: Horváth Márta – Szabó Erzsébet (szerk.): Kognitív poétika. Helikon 2013/2, 139-150.o.
• Evolúciós és kognitív kultúratudomány. Bevezetés. In: Horváth Márta (szerk.): A művészet eredete. Kultúra, evolúció, kogníció. (=Az evolúciós gondolat) Budapest: Typotex 2014, 9-27.o.
• Universalien? Über die Natur der Literatur. Einleitung (Hárs Endrével és Szabó Erzsébettel). In: Hárs Endre – Horváth Márta – Szabó Erzsébet (szerk.): Universalien? Über die Natur der Literatur. Trier: WVT 2014, 1-3. o.
• Der Drang nach Kohärenz. Kohärenzstiftende kognitive Mechanismen beim Lesen fiktionaler Erzähltexte. In: Hárs Endre – Horváth Márta – Szabó Erzsébet (szerk.): Universalien? Über die Natur der Literatur. Trier: WVT 2014, 47-62.o.
• Orientierung in mentalen Räumen. Literarische Wiederholungen aus der Sicht der kognitiven Poetik am Beispiel von Adalbert Stifters „Bergkristall“. In: Csúri, Károly – Jacob, Joachim: Prinzip Wiederholung. Zur Ästhetik von System- und Sinnbildung in Literatur, Kunst und Kultur. Bielefeld: Aisthesis 2015, 115-128.
• Authorial intention and global coherence in narrative text comprehension. A cognitive Approach. In: Semiotica 2015, 203, 39-51.
• Struktur versus Gestalt – Eine kognitiv-narratologische Neuinterpretation des „Realitätseffekts“. In: Horváth Márta – Katja Mellmann (Szerk.): Die biologisch-kognitiven Grundlagen narrativer Motivierung. Münster: Mentis 2016, 151-169.
• Das Gestaltgesetz der Kontinuität in Robert Musils Roman Der Mann ohne Eigenschaften. In: Bombitz Attila – Joachim Jacob (Szerk.): Literarischer Text und Kontext. Ein Buch für Károly Csúri. Wien: Praesens 2018, 135-145.
• Die Ethik der Geschichtsschreibung. Eine kognitiv narratologische Untersuchung zu Peter Handkes Immer noch Sturm. In: Bombitz Attila – Katharina Pektor (Szerk.): Das Wort sei gewagt. Ein Symposium zum Werk von Peter Handke. Wien: Praesens 2019, 170-181.
• Hogyan olvasunk krimit. A detektívregény kognitív megközelítései. (Szabó Erzsébettel). In: Horváth Márta – Szabó Erzsébet (Szerk.): Hogyan olvasunk krimit. Új perspektívák a detektívtörténet kutatásában. Budapest: Ráció 2019, 7-22.
• Morális ítélet a detektívtörténetben: A kétféle jog problémája Agatha Christie “GYilkosság az Orient expresszen” című detektívregényében. In: Horváth Márta – Szabó Erzsébet (Szerk.): Hogyan olvasunk krimit. Új perspektívák a detektívtörténet kutatásában. Budapest: Ráció 2019, 90-103.
• Tett-hely: kognitív térképezés a detektívtörténetekben. In: Horváth Márta – Szabó Erzsébet (Szerk.): Hogyan olvasunk krimit. Új perspektívák a detektívtörténet kutatásában. Budapest: Ráció 2019, 178-192.
• A Kognitív Poétika Kutatócsoport bemutatkozása. In: Literatura, 45:4, 407-410, 2019.
• Koherenciateremtés, koherenciatörés és meglepetés az evolúciós-kognitív narratológiában Bodor Ádám Konyhatitok című novellája alapján. Literatura, 45:4, 439-449, 2019.
• Mentalization and Literary Modernism: A Cognitive Approach to Dezső Kosztolányi's Narratives. In: Hegyi, Pál (szerk.) Tradition and Innovation in Literature. From Antiquity to the Present. Budapest: Eötvös Kiadó 2020, 132-141.
• Alak-háttér észlelés és a barthes-i "valóság-hatás" kognitív (át)értelmezése. Tiszatáj 74:11, 2020, 67-76.
• Zus. mit Szabó, Judit: Elbeszélés és morális ítélet. Bevezető. In: Horváth, Márta – Szabó, Judit (szerk.): Irodalmi elbeszélés és morális ítélet. Budapest, Ráció 2021, 7-27.
• Az áruló. Poétikai igazságszolgáltatás Arthur Schnitzler elbeszéléseiben. In: Horváth, Márta – Szabó, Judit (szerk.): Irodalmi elbeszélés és morális ítélet. Budapest: Ráció 2021, 98-117.
• Zus. mit Simon, Gábor: Negative Emotions in the Reception of Fictional Narratives. An Introduction. In: Horváth, Márta; Simon, Gábor (szerk.): Negative Emotions in the Reception of Fictional Narratives. A Cognitive Approach. Leiden: Brill | mentis 2022, VII-XIII.
• Felt versus Perceived Emotions. Fear and Empathy While Reading Poe’s “The Pit and the Pendulum”. In: Horváth, Márta – Simon, Gábor (szerk.): Negative Emotions in the Reception of Fictional Narratives. A Cognitive Approach. Leiden: Brill | mentis 2022, 21-43.
• Lehetőségérzék és morálkritika. Az esszéregény poétikája Robert Musilnál. Filológiai Közlöny 67:1 98-109.
• Zus. mit Szabó, Judit: Régi toposz új köntösben? A költői igazságosság újabb koncepcióiról. Helikon Költői igazságosság 2021:3 369-381.
• Átélt vagy ábrázolt érzelem? Félelem és empátia az irodalmi befogadásban Edgar Allan Poe "A kút és az inga" című elbeszélése alapján. nCognito: Kognitív Kultúraelméleti Közlemények 1:1 20-42.
• Feszültség, harag, undor. Irodalmi elbeszélés és morális ítélet Móricz Barbárok című novellája alapján. nCognito: Kognitív Kultúraelméleti Közlemények 1:2 31-45.

Dissertation (Titel): Kritik und Relativität in Robert Musils Der Mann ohne Eigenschaften

Dissertation - Jahr der Publikation: 2004

Übersetzungen:

• Peter Handke: Thukydidésznek. (Noch einmal für Thukydides) In: Pompeji. Szeged. 1994, Nr. 3. S. 74-78.
• 67. Jäger, Georg: Történeti olvasmány- és olvasókutatás. In: A könyves kultúra. XIV-XVII. század. II. Válogatás a német szakirodalomból. Szeged, 1997, S. 57-75.
• Bernáth Árpád: Goethe és a teremtő. In: Protestáns szemle, 1999/2, S. 59-75.
• Robert Menasse: Magyarázd el nekem Ausztriát! [Erklär mir Österreich!]. In: Tiszatáj 2002/6, S. 104-112.
• Wendelin Schmidt-Dengler: Megalomania Austriaca. Adalékok az osztrák irodalomtörténet problémájához [Megalomania Austriaca. Beiträge zum Problem der österreichischen Literaturgeschichte]. In: Tiszatáj 2005/11, S. 28-36.
• Wolfgang Müller-Funk: Vándorúton. Dimitré Dinev Angyalnyelvek [Engelszungen] című regényéről. In: Forrás 2012/10. 100-110.
• Hannes Schweiger: Többnyelvű identitások. A „kultúrák között írók“ díjazottjairól. In: Forrás 2012/10. 147-155.
• David Engels: A birodalommá válás útján. Az Európai Unió válsága és a római köztársaság hanyatlása [Auf dem Weg ins Imperium: Die Krise der Europäischen Union und der Untergang der Römischen Republik. Historische Parallelen] 7-207.
• Bánffy Eszter: Archäologie – und nationalistische Narrative? Blickwinkel aus Ungarn – Ausblick nach Europa. In: Interaktion ohne Grenzen. Beispiele archäologischer Forschungen am Beginn des 21. Jahrhunderts. Schleswig 2017, 785-793.
• Arthur, Raney: A moralitás szerepe a szórakoztató médiatartalmakra adott érzelmi válaszokban és élvezetükben. Helikon 2021:3, 456-468.

Herausgebertätigkeit:

• Horváth Márta - Szabó Erzsébet (szerk.): Netz-Werk. Symposion der ungarischen Nachwuchsgermanisten. (=Acta Germanica 9.) Szeged, 1999
• Horváth Márta – Szabó Erzsébet (szerk.): Kognitív irodalomtudomány. Helikon 2013/2.
• Hárs Endre – Horváth Márta – Szabó Erzsébet (szerk.): Universalien. Über die Natur der Literatur. Trier: WVT 2014.
• Horváth Márta (szerk.): A művészet eredete. Kultúra, evolúció, kogníció. (=Az evolúciós gondolat) Budapest: Typotex 2014.
• Horváth Márta – Katja Mellmann (Szerk.): Die biologisch-kognitiven Grundlagen narrativer Motivierung. Münster: Mentis 2016.
• Horváth Márta – Szabó Erzsébet (Szerk.): Hogyan olvasunk krimit. Új perspektívák a detektívtörténet kutatásában. Budapest: Ráció 2019.
• Horváth Márta – Szabó Judit (Szerk.): Irodalmi elbeszélés és morális ítélet. Budapest: Ráció 2021.
• Horváth Márta – Szabó Judit (Szerk.): Helikon: Költői igazságszolgáltatás. Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet 2021.
• Horváth Márta – Simon Gábor (Szerk.): Negative Emotions in the Reception of Fictional Narratives. A Cognitive Approach. Leiden: Brill/ Mentis 2022.

Forschergruppen, Forschungsprojekte :

• 1996-1997 Mitglied des Projektes: „Typologie der Erzählungen der Jahrhundertwende“, (Forschung +Entwicklung Projekt)
• 2011-2012 Mitglied des TÁMOP-Projektes „Literatur, Erkenntnis, Information“ (4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005)
• 2013-2014 Leiterin des bilateralen Forschungsprojektes "Die biologisch-kognitiven Grundlagen narrativer Motivierung" zusammen mit Dr. Katja Mellmann, unterstützt von der Alexander von Humboldt Stiftung
• Seit 2014 Leiterin der Forschungsgruppe für Kognitive Poetik

Verbindung mit wiss. Gesellschaften :

• Robert Musil Gesellschaft
• Gesellschaft Ungarischer Germanisten

Weitere Angaben zu Forschungs-, Verwaltungs- und Lehrtätigkeiten:

• Organisation von Konferenzen
• 2021 Tagung der Forschungsgruppe für Kognitive Poetik „Negative Emotionen und ästhetische Erfahrung”
• 2018 Tagung der Forschungsgruppe für Kognitive Poetik „Moralisches Urteil und literarisches Erzählen”
• 2017 Tagung der Forschungsgruppe für Kognitive Poetik „Neue Perspektiven in der Forschung von Detektivgeschichten”
• 2014 Internationale Tagung (Abschlusstagung der Humboldt-Institutspartnerschaft) „Die biologisch-kognitiven Grundlagen für narrative Motivierung” in Göttingen
• 2002 Internationale Tagung „Universalien? Annäherungen an die Natur der Literatur” in Szeged
• 1998 Symposium „Netzwerke” der ungarischen Nachwuchsgermanisten in Szeged

Stipendien:

• Humboldt Stipendium
• Ceepus
• Erasmus
• Stipendium des Freistaats Bayern
• Eötvös-Stipendium des Staates Ungarn
• Stipendium der Stiftung Aktion-Österreich-Ungarn

Entstehende Qualifikationsschrift (Promotion/Habilitation) – Arbeitstitel: Poetische Gerechtigkeit als kognitives Prinzip der Rezeption. Verrat und Strafe bei Arthur Schnitzler

Entstehende Qualifikationsschrift – Schlagwörter: poetische Gerechtigkeit;; kognitive Narratologie;; Arthur Schnitzler;; Verrat

Letzte Aktualisierung: Mon Nov 13 18:16:52 2023